Hazánkban minden évszakban kapható mangó, ha sikerül érett darabra szert tennünk, rendkívül aromás, intenzív ízű gyümölcs, amiből elég keveset is használni, ráadásul szerencsére ma már egyre jobb áron kapható. Mangót tehetünk mindenféle desszertekbe, pohárkémekbe, turmixokba, de chutney-ba és salátákba is akár, jól illik egzotikus húsételekhez, és sok finom koktél alapja is lehet.
Indiából − ahol több mint 4000 éve termesztik − indult világhódító útjára: az időszámítás előtti századokban már ismerték egész Ázsiában, a X. században az araboknak és a perzsáknak, majd a XV−XVI. században a portugáloknak köszönhető továbbterjedése. Európába az 1700-as években angol utazók hozták a „keleti gyümölcsök királyát”.
Ma már Ázsián kívül a Földközi-tenger vidékén, Afrikában, Dél-, Közép- és Észak- Amerikában is termesztik: 40 méter magasra is megnőhet a mangófa, és évszázadokig él. Az ültetvénynövények általában 10-15 méteresek.
Indiában a mangó az esküvők elmaradhatatlan kelléke, a szerelem szimbóluma, és állítólag segíti a gyermekáldást. Számos hindu szertartásban megtalálható, Brahma isten jelképe, ágait, fáját halotti máglyákhoz használják, virágait a Síva-istentiszteleteken is szerepel, a gyümölcs örök múzsája a költészetnek. Buddha híres pihenőhelye is egy mangóliget volt.
Élelmi rostban gazdag, 83 százaléka víz, A-, B1-, B2-, C- és E-vitaminban gazdag. Az ásványi anyagok közül a kálium és a magnézium nagyarányú jelenléte jellemzi, kalcium-, foszfor-, nátrium- és vastartalma is jelentős. Jótékony hatással van a szívre, segíti a vérképzést, óvja a bőrt, védi a szervezetet a káros szabadgyököktől, antibakteriális, immunerősítő, rákmegelőző, antioxidáns és vízhajtó hatású, méregtelenít. Még a hajápolásban is használják, balzsam alkotóelemeként. A mangó virágai sűrű, édes mézet adnak, de magát a virágot is meg lehet enni!
Gyógyító hatását a hinduk sokféle módon kihasználták: kiválóan gyógyítja a gyulladásokat, a levélfőzettel az indiaiak torok-, mandulagyulladás vagy fogfájás esetén öblögetnek, de asztmánál és hörghurutnál is hatásos, a levelek égetésekor keletkező füst torok- és légcsőbántalmakra jó, a levelek hamuját égési sérülések kezelésére használták, illetve szemgyógyszerek alapanyagául is felhasználták.
Mivel az érett gyümölcsben sok a C-vitamin, a skorbut ellen véd, de a kolera- és pestisjárványok idején éretlen, megsütött, cukrozott terméseket fogyasztottak, sőt testüket is a gyümölccsel kenegették. A belső termésfal pörkölve és őrölve reuma, himlő, hasmenés és bélférgek ellen még ma is használatos Ázsiában. A szárított virág és a kéreg vérhas gyógyítására hatásos, az utóbbi reuma ellen is alkalmas. A fa puha, világos színű: bútorokat készítenek belőle.
Forrás: mindmegette.hu
Hasznosnak találtad a cikket? Akkor ne felejtsd el megosztani!