Mi fán terem a mosódió?

Aki környezetbarát mosásra törekszik, annak ma már többféle „zöld” alternatíva is rendelkezésére áll. De ki hallott már mosódióról Manapság a reklámok befolyásolta háziasszonyok a tisztaság fogalmát a hatékony, tömény tisztító- és fertőtlenítőszerek minél nagyobb arányú használatával társítják. Rendszerint a szükségesnél nagyobb mennyiségű vegyszert használnak a ragyogó tisztaság reményében. A gyártók újabb és újabb csodaszerekkel rukkolnak elő, amelyek minden erőfeszítés nélkül eltávolítják a „makacs szennyeződéseket” is.

A mosószerek azonban nagymértékben terhelik környezetünket a bennük lévő vegyi anyagok miatt. Ráadásul a szintetikus mosószerek szerepe allergiás tünetek kiváltásában is bizonyított. Valójában a hagyományos eljárásokkal és szerekkel is megfelelő eredményt érhetünk el, ráadásul a pénztárcánk kövérebb marad és nemcsak lakásunk, hanem a környezet is tisztább lesz.

Aki környezetbarát mosásra törekszik, annak ma már többféle „zöld” alternatíva is rendelkezésére áll. Sokan a drága szintetikus mosóporok helyett nagyszüleink módszereihez nyúlnak vissza. Olcsón beszerezhető környezetbarát alternatívák például a mosószóda, citromlé, szódabikarbóna, ecetsav, nyers tej, citrom, glicerin, tiszta alkohol, bórax. (Forrás és további információk: www.okoszolgalat.hu)

De ki hallott már mosódióról? Faltusz Andrea több, mint egy éve ezt a csodanövényt használja mosáshoz.

– Mi ez valójában? Tényleg egy dióról van szó?
– Igen, ez egy természetben növő „szappan”, a Dél-indiai szappanfa (Sapindus mukorossi) termésének a héja, amit Indiában és Nepálban ősidők óta használnak mosáshoz. A termés frissen aranyszínű és ragacsos. A szárítás során színe vörösesbarnává válik és ragacsossága alábbhagy. Ekkor a diókat feltörik, és héjukat értékesítik, vagy helyben felhasználják. A dió héjában rejlő értékes hatóanyag a szaponin, ami kitűnő mosóerővel rendelkezik: vízben oldva egy enyhe szappanos oldat keletkezik belőle.

– Miért döntöttél kipróbálása mellett?
– Kerestem a környezetbarát mosási megoldásokat. Ez ideálisnak tűnt, hiszen nem terhelem a szennyvizet – s így áttételesen az élővizeket – különféle szintetikus vegyületekkel, s még a mosószer előállítása is tökéletesen környezetbarát. Leszámítva természetesen, hogy külföldről importáljuk, így a közlekedés okozta környezeti terhelést nem tudom kizárni.

– Hogyan kell alkalmazni?
– Gépi mosásnál egy kis vászon szütyőbe rakok 3 fél dióhéjat, s ezt rakom a ruhák közé. Egyéb mosóport, öblítőt nem igényel. Az öblítők adta erős illatról persze le kell mondanom, de a bolti öblítők a pamuton amúgy is olyan bevonatot képeznek, ami jelentősen rontja a pamut legendásan jó szellőző, nedvszívó tulajdonságát. Kézi, langyos hőmérsékletű mosásnál először feloldom forró vízben a dióhéjat, mert langyosban nem oldódna.

– Tényleg hatékonyan tisztít?
– Én elégedett vagyok vele. Persze nem várhatjuk tőle tökéletesen ugyanazt, mint az optikai fehérítőt tartalmazó szintetikus mosószerektől. A fehér szőnyegem nem világít, mint a fehér papír, hanem olyan „természetes fehér”, mint a fehér macskám szőre. Az erős foltokat nem hozza ki a fehér ruhából. Viszont remekül bevált az átlagosan koszos és színes ruhák, valamint a kényes anyagok mosásánál. Például a pamut ruhákat hideg vízben és semleges mosószerrel érdemes mosni, amihez a mosódió ideális. Így sok mosás után sem mennek össze, s színük sem fakul. Öblítést nem igényelnek.

– Hol szerezhető be, s a szintetikus mosóporokhoz képest milyen az árfekvése?
– Sok bioboltban kapható, és interneten is könnyen rá lehet találni forgalmazókra. Tapasztalatom szerint a felső középkategóriás mosóporokhoz képest még olcsóbb is. Himalájai sót is árulnak hozzá, mint kiegészítő folttisztító szert, de nekem az nem vált be.

Rév Szilvia, Kun András
www.okovolgy.hu

Oszd meg másokkal is