Aki környezetbarát mosásra törekszik, annak ma már többféle „zöld” alternatíva is rendelkezésére áll. De ki hallott már mosódióról Manapság a reklámok befolyásolta háziasszonyok a tisztaság fogalmát a hatékony, tömény tisztító- és fertőtlenítőszerek minél nagyobb arányú használatával társítják. Rendszerint a szükségesnél nagyobb mennyiségű vegyszert használnak a ragyogó tisztaság reményében. A gyártók újabb és újabb csodaszerekkel rukkolnak elő, amelyek minden erőfeszítés nélkül eltávolítják a „makacs szennyeződéseket” is.
A mosószerek azonban nagymértékben terhelik környezetünket a bennük lévő vegyi anyagok miatt. Ráadásul a szintetikus mosószerek szerepe allergiás tünetek kiváltásában is bizonyított. Valójában a hagyományos eljárásokkal és szerekkel is megfelelő eredményt érhetünk el, ráadásul a pénztárcánk kövérebb marad és nemcsak lakásunk, hanem a környezet is tisztább lesz.
Aki környezetbarát mosásra törekszik, annak ma már többféle „zöld” alternatíva is rendelkezésére áll. Sokan a drága szintetikus mosóporok helyett nagyszüleink módszereihez nyúlnak vissza. Olcsón beszerezhető környezetbarát alternatívák például a mosószóda, citromlé, szódabikarbóna, ecetsav, nyers tej, citrom, glicerin, tiszta alkohol, bórax. (Forrás és további információk: www.okoszolgalat.hu)
De ki hallott már mosódióról? Faltusz Andrea több, mint egy éve ezt a csodanövényt használja mosáshoz.
– Mi ez valójában? Tényleg egy dióról van szó?
– Igen, ez egy természetben növő „szappan”, a Dél-indiai szappanfa (Sapindus mukorossi) termésének a héja, amit Indiában és Nepálban ősidők óta használnak mosáshoz. A termés frissen aranyszínű és ragacsos. A szárítás során színe vörösesbarnává válik és ragacsossága alábbhagy. Ekkor a diókat feltörik, és héjukat értékesítik, vagy helyben felhasználják. A dió héjában rejlő értékes hatóanyag a szaponin, ami kitűnő mosóerővel rendelkezik: vízben oldva egy enyhe szappanos oldat keletkezik belőle.
– Miért döntöttél kipróbálása mellett?
– Kerestem a környezetbarát mosási megoldásokat. Ez ideálisnak tűnt, hiszen nem terhelem a szennyvizet – s így áttételesen az élővizeket – különféle szintetikus vegyületekkel, s még a mosószer előállítása is tökéletesen környezetbarát. Leszámítva természetesen, hogy külföldről importáljuk, így a közlekedés okozta környezeti terhelést nem tudom kizárni.
– Hogyan kell alkalmazni?
– Gépi mosásnál egy kis vászon szütyőbe rakok 3 fél dióhéjat, s ezt rakom a ruhák közé. Egyéb mosóport, öblítőt nem igényel. Az öblítők adta erős illatról persze le kell mondanom, de a bolti öblítők a pamuton amúgy is olyan bevonatot képeznek, ami jelentősen rontja a pamut legendásan jó szellőző, nedvszívó tulajdonságát. Kézi, langyos hőmérsékletű mosásnál először feloldom forró vízben a dióhéjat, mert langyosban nem oldódna.
– Tényleg hatékonyan tisztít?
– Én elégedett vagyok vele. Persze nem várhatjuk tőle tökéletesen ugyanazt, mint az optikai fehérítőt tartalmazó szintetikus mosószerektől. A fehér szőnyegem nem világít, mint a fehér papír, hanem olyan „természetes fehér”, mint a fehér macskám szőre. Az erős foltokat nem hozza ki a fehér ruhából. Viszont remekül bevált az átlagosan koszos és színes ruhák, valamint a kényes anyagok mosásánál. Például a pamut ruhákat hideg vízben és semleges mosószerrel érdemes mosni, amihez a mosódió ideális. Így sok mosás után sem mennek össze, s színük sem fakul. Öblítést nem igényelnek.
– Hol szerezhető be, s a szintetikus mosóporokhoz képest milyen az árfekvése?
– Sok bioboltban kapható, és interneten is könnyen rá lehet találni forgalmazókra. Tapasztalatom szerint a felső középkategóriás mosóporokhoz képest még olcsóbb is. Himalájai sót is árulnak hozzá, mint kiegészítő folttisztító szert, de nekem az nem vált be.
Rév Szilvia, Kun András
www.okovolgy.hu
