Idővel minden család életében elérkezik az a pont, amikor a gyerek pénzt kér: játékra, csokira, ajándékra, bulira. Jó, ha a szülő úgy tekint a zsebpénzre, mint oktatóeszközre és nem használja ütőkártyaként a mindennapi játszmákban.
„A zsebpénz azontúl, hogy a pénz kezelésére, gazdálkodásra tanít, kiváló lehetőség arra, hogy a szülő kifejezésre juttassa: észreveszi, megbecsüli és támogatja gyermeke önállósodását – mondja Medgyesi Patrícia pszichológus. – Szerencsés, ha a szülők közös döntése után rendszeresen és azonos időben kapja a gyermek a pénzt. Érdemes előre megállapodni a »fizetés« napjában és gyakoriságában. A zsebpénz bevezetésekor és a későbbiekben is rendszeresen beszélgessünk a gyermekkel arról, hogy miért kapja, s mire való a zsebpénze.”
Nem reprezentatív közvéleménykutatásunk eredményeként, illetve több szakértő által ajánlottan is arra a következtetésre jutottunk, hogy a rendszeres zsebpénz bevezetését az általános iskola alsó tagozatára érdemes időzíteni. Ez persze elég tág időszakot ölel fel, de többnyire az első-második osztály környékére tehető.
Mikortól, mennyit?
„Kezdetben hetenként érdemes számolni, mert az beláthatóbb a gyermek számára – mondja Medgyesi Patrícia. – Később, a felsőbb évfolyamokban már át lehet térni a kétheti, vagy havi fizetési időszakokra. Ami a zsebpénzzel kapcsolatban fontos: ez a gyermeké, ő dönti el, hogy mire költi. Ha a szülők bármilyen szinten korlátozni szeretnék, hogy mire fordítható a zsebpénz, azt mindenképpen előre egyértelműen tisztázni kell. Ha például semmiképp nem szeretnénk, hogy a gyermek édességre költse, azt előre meg kell beszélni vele.”
Természetesen nem könnyű, hogy ne minősítsük a gyermeket, ha olyan dologra költötte el pénzét, amit haszontalannak tartunk. Ilyenkor érdemes higgadtan elmondani a véleményünket, vagy beszélgetést kezdeményezni arról, hogyan osztotta be a havi apanázsát. Viszont mindig tartsuk tiszteletben és hangsúlyozzuk, hogy ez az ő pénze, ő dönt, mire költ. Ezzel azt sugalljuk, hogy ügyes, önálló gyermek és szülőként rábízzuk a döntés jogát. Így jut el odáig, hogy maga döntsön úgy, hogy értelmes dolgokra fordítja a pénzét.”
A szakember szerint az a jó, ha az alapvető szabályokat kicsiben sajátítja el a gyermek. De, hogy milyen összeggel induljon a zsebpénz-korszak? Nehéz ma olyan összeget meghatározni, amely nem bagatell, még sincs túl nagy súlya sem a családi költségvetésben, sem az első saját vásárlások lehetséges értékhatáránál. A többség az elsős gyereknek 100-200 forintot ad hetente. De például 2008-ban a 8-14 éves gyerekek átlagosan havi 3300 forintot kaptak egy felmérés szerint. De a 100-200 forint már elég arra, hogy újságot, édességet vegyen a gyermek, vagy félretéve néhány hét alatt kisebb játékra gyűjtsön. Egy hat-nyolc éves gyerek számára ezek a belátható, kezelhető távlatok.
„Sose legyen nagyobb az összeg, mint amennyivel a gyermek bánni tud –mondja a pszichológus. – Akkor van ugyanis értelme a zsebpénznek, ha a gyerek felfogja az értékét, s képes önállóan kiszámolni, mennyi marad egy-egy vásárlása után.”
A későbbiekben…
A zsebpénzt a későbbiekben praktikus évente és következetes szabályok szerint emelni. Felsőbb évfolyamokban (amennyiben lehetőség van rá) már lehet heti 1-2 ezer forinttal számolni, de havi kifizetéssel. „Ezt lehet úgy is, hogy közösen kiszámoljuk, nagyjából milyen kiadásokra kell pénz abban a hónapban (bérlet, mozijegy, esti programok)” – javasolja a szakember. Ahol a család anyagi helyzete megengedi, ott gyakran előfordul, hogy a havi keret helyett egyszerűen adnak pénzt arra, amire kér a gyerek. A módszer egyetlen hiányossága, hogy nehezebben tanulja meg a kicsi, hogyan kell beosztani a fizetést, az időtávokra adott pénzeszközöket, s kisebb az esélye, hogy a pénz értékét a helyén kezelje.
A zsebpénzért végzett házimunka nem ment ki a divatból. No persze nem arról van szó, hogy a gyerek csak fizetésért végezze el a kötelezettségeit, s a jó jegyekért adott aprópénz hatékonyságáról is megoszlanak a vélemények. De az előre meghatározott árfolyamon számolt házimunka kifejezetten hatékony segítség tud lenni mindkét fél számára.
A munka tanít meg igazán értékelni a pénzt
Ahol mód van rá, az olyan nem mindennapos ház körüli munkákba is be lehet vonni némi fizetségért a nagyobb gyerekeket, mint a fűnyírás, a levelek összegereblyézése, vagy az autó lemosása. Ezzel a módszerrel megtanulják, hogy a pénz nem a fán terem, meg kell dolgozni érte. Kiskamasz lányok a nagyobb ünnepek előtt készíthetnek ékszert, sütit, tűzött füzetet, amikből vásárt rendezve újabb bevételre tehetnek szert. A lényeg, hogy ne a gyerek saját, mindennapos kötelességeit honorálja a szülő.
Forrás: ritmus.hu
