Két csepp citromfű, két csepp levendula, mindössze négy csepp. Hogy ennek az esszenciális olajokból álló egyszerű keveréknek milyen komoly hatása van az elmére, sosem hiszem el, ha nem magam tapasztalom, egy igen szélsőséges helyzetben.
Már gyógyulóban voltam éveken át tartó pánikbetegségből, de nem volt stabil az állapotom. Csak a makacsságomnak köszönhettem, hogy a teljes felépülésem előtt megvettem a repülőjegyemet Delhibe. Olyan sokáig voltam bezárva egy lakásba, a saját elmém fogságában, hogy már azt sem bántam, ha történik velem valami, csak akkor az történjen szent helyen.
Mielőtt elindultam, olvastam egy aromaterápiás szakkönyvben az elegyről, kifejezetten repülési pánikra ajánlották, gondoltam remek lehetőség a kísérletezésre. Kerestem egy aromazáras kis zacskót, és kozmetikai vattapamacsra cseppentettem, a két csepp levendula és két csepp citromfű aromát. Az olajas vattát pedig, betettem a kis zacskóba és gondosan lezártam, hogy a könnyen illó olajak a kellő ideig megmaradjanak. Ez több okból is praktikus ötletnek tűnt. Egyrészt így a megfelelő mennyiségű olaj keverék volt nálam ahhoz, hogy inhaláljak vele, másrészt a repülőre amúgy sem vihettem fel folyadék formájában az olajakat. Bekészítettem a kézitáskámba, és már az is megnyugtató volt, hogy erre is gondoltam.
Őszintén szólva, még a gépre sem jutottam, fel mikor először elővettem. Már becsekkoltunk, és a megfelelő kapunál várakoztunk, hogy megkezdhessük a felszállást, mikor éreztem nem tudok egyenesen ülni, kezdtem elgyengülni, jött a szokásos ájulás körüli érzés és a félelem, hogy összeesek, hogy nem tudom végigcsinálni. Ilyenkor mindig ijedtség tört rám, ami szapora szívveréssel gyakran szájkiszáradással járt. A kezdeti tünetek persze egyre többet gerjesztettek. Amikor először kezdtem szagolgatni az olajakat, persze nem öntött el a nyugalom rögvest, de az, hogy lekötöttem az elmém az illatok érzékelésével, mindenesetre nem hagyta, hogy teljesen eluralkodjon rajtam a pánik. Segített, hogy másra gondoljak.
Mikor elfoglaltuk a helyünket, már el sem raktam a kis zacskót a közelemből, és mintegy megelőzésként néha szippantottam a kellemes illatból. Nem mondom, hogy nem szorongtam, hogy teljesen jól éreztem magam, de nem volt rohamom, nem kellett gyógyszert bevennem és végigcsináltam a majd egy napos utazást, átszállással, várakozással és a 7 órás egyhelyben üléssel együtt.
Évek óta elkerül ez az aljas betegség, de a mai napig, ha utazom, mindig bekészítem magammal ezt az egyszerű aromaterápiás kelléket. Ma abban segít, hogy el tudjak aludni, hogy szépeket álmodjak, vagy egyszerűen csak javít a hangulatomon egy unalmas repülés alatt.
Bánki Viktória
