Vetéstervünk alapján már most ideje beszerezni a szükséges vetőmagokat. Ajánlatos gazdaboltokban, szaküzletekben vásárolni, ahol szakemberek segítenek, hogy a bőséges fajtaválasztékból melyik a legmegfelelőbb az igényeinknek. A fajta kiválasztásánál a betegségekre ellenállókat részesítsük előnybe, mivel ezek kevesebb permetezéssel is termeszthetők. A hibrid (F1) fajták vetőmagjai többe kerülnek, de általában jobb a betegségellenálló képességük és nagyobb a terméshozamuk, ugyanakkor intenzívebb termesztési viszonyokat igényelnek. Nem mindegy, hogy friss fogyasztásra, vagy tartósításra, tárolásra szeretnénk termeszteni az adott zöldségfélét, mivel más-más fajtát kell ehhez válasszunk. Vásárláskor figyeljük a csomagolóanyagon a vetőmag lejáratát (érvényességét) és a töltősúlyt. Lehet, egy olcsónak reklámozott termék fele annyi töltősúllyal készült, mint egy pár Ft-tal drágább, de dupla annyi vetőmagot tartalmazó tasak. A legfontosabb, hogy megbízható minőséget vásároljunk. Igaz, nem mindig a tasakban lévő mag a hibás egy-egy sikertelen termesztésnél. Mielőtt a mag minőségét okolnánk, végezzünk egy próbacsíráztatást nedves papíron, ahol egy pár szem maggal kipróbálhatjuk a csírázóképességet.
Ne feledjük el, hogy a tavaszi fáradtság leküzdésére mindig legyen friss csíranövényünk a konyhaablakban zsázsából, mustárból, napraforgóból, lucernából. Ezeket föld nélkül, csak nedves szűrőpapíron hajtatjuk ki. Csírázás után 3-4 nappal gyökerestől fogyasztjuk vajaskenyérre szórva, kefirbe keverve. A télen legyengült szervezetünkre „vitaminbombaként” hatnak!
