A Csaraka Szamhitá szerint, ha az ember elsajátítja az évszakoknak megfelelő szokásokat és étrendet, nem kimerül, legyengül tavaszra, hanem egyenesen megnövekszik az ereje. Ehhez persze ismernünk kellene az évszakok természetét, a dósákra gyakorolt hatását, a harmonizáló étrendeket. Nézzük hát, mit ajánl az élet tudománya télire.
Télen mikor az élet is visszahúzódik a természetben, kevesebb a fény, a napsütés, borongósabbak lehetünk. Ezt az elmélyülésnek kellene inkább felváltania. Nem baj, ha kicsit visszahúzódunk a csigaházunkba, csak tegyük ezt azért, hogy elmélyüljenek gondolataink. Nézzünk kicsit önmagunkba, barátkozzunk a lelkünkkel.
Ugyanakkor teljesen visszahúzódni nem ér! A tél arra alkalmas, hogy több nehéz fizikai munkát, több edzést iktassunk be. Ételekből is lehet a nehezebb, olajosabb finomságok receptjeit elővenni. Mivel az emésztő tűz (dzsatharágni) ilyenkor felerősödik, meg tudjuk emészteni. A kinti hideg ellen a testünk úgy védekezik, hogy benn tartja a hőt. Csak mi ronthatjuk el, hideg italokkal, hideg, nyers ételekkel. Ilyenkor a meleg étel, meleg ital, meleg ruha, meleg ház, meleg paplan lesz egészségmegőrző. Már attól fázni kezdek, ha meglátom, hogy valaki dresszing salátát ebédel, mikor kinn hó van. A nyers ételek hűtenek és nyákosítanak, sőt még levegősítenek is. Nem kell indiai kultúrára váltani, csak a saját gyökereinkig kellene visszanézni. Ilyenkor még a reggelinek is érdemes melegnek lennie, nagyanyáink is szívesen főztek egy egyszerű kását.
Valójában mi pont fordítva élünk. Ahogy kisüt a nap megjön a kedvünk a sportoláshoz, edzőteremhez, bringázáshoz, favágáshoz, grillezéshez, holott ezek nagyon megterhelőek lehetnek a nyári magas tűz mellett. Akkor inkább mindent mértékkel kéne gyakorolni és jöhetne egy kicsit több szieszta. Télen, amikor lehetnénk egy kicsit energikusabbak, feszíthetnénk egy kicsit azon a húron, olyankor meg nem moccanunk, csak várjuk mennyi kiló szökik majd fel a télen. Az izommunka és a nehezebb ételek pedig termelhetnének egy kis boldogsághormont, ami a nap mentesebb időben amúgy is jól jön.
Ez a hideg és nedves időszak leginkább a kaphát halmozhatja fel, ezért jönnek a taknyos-nyákos orrfolyós betegségek, a hurutok, ödémák, no meg a depresszió. Ilyenkor a szárító és melegítő terápiákat kell előtérbe helyezni. Masszázsnál kedvező az udvarthan, azaz a pormasszázs, aminek speciális mellékhatása, hogy eltünteti a narancsbőrt.
A vátát is megemelheti a nagy hideg, ilyenkor érezhetjük, hogy nehezebben emésztünk, szétszórtak vagyunk, puffadunk. Ezért is kell a fűszerek használata, a több meleg ital, színes programok, élmények, hiszen ezek mindkét dósát harmonizálják.
Cseréljük le a hűtő olajokat, mint a kókuszzsír, inkább melegebb olajokra (kb. minden más). Próbáljuk meg ételekből pótolni a hiányzó ásványi anyagok és vitaminok nagy részét. Például a C-vitamint a savanyú káposztából, citrusfélékből, főleg hogy a savanyú is hevítő íz, így bár látszólag nyers, mégsem fog úgy kihűteni, mint a saláták. Ha ragaszkodunk a salátákhoz, legalább együnk főtt salátákat, mint a francia saláta, burgonyasaláta, babsaláta, lencsesaláta stb.
Ilyenkor persze érdemes pótolni, amit muszáj!
A váták egész évben igénylik az A, C, D, E vitaminokat, valamint ásványokból a cinket, kalciumot. A pitták figyeljenek a B és K-vitamin pótlásra, valamint a létfontosságú vasra, kalciumra. A kapháknak inkább a fűszerek használatára kell odafigyelniük, ugyanakkor az A és B-vitamin pótlásáért az ő szervezetük is hálás lesz.
Károlyi Bánki Viktória
ájurvéda terapeuta
